A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reformok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: reformok. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. június 16., hétfő

Rekeszd ki! Rekeszd ki!

Léteznek olyan emberek, akik a szólásszabadságot valamiért a konzerv-vélemény fogyasztásának tartják. Vannak, akik mielőtt még mondanának valamit, megnézik az agyukban a kis könyvecskét, amibe az van írva, hogy "én liberális/konzervatív/náci vagyok". És miután megnézték ezt, akkor ezt gondolják "most nekem véleményt kell mondanom, és mivel él liberális/konzervatív/náci vagyok, ezért mondok egy liberális/konzervatív/náci véleményt."

Amikor valaki egy internetes fórumon azt írja, hogy "én egy konzervatív - vagy nemzeti radikális, vagy akármi - vagyok" én folyton rázom a fejem. Nem szerencsés, hogyha az ember elkötelezi magát egy ideológiának, mert egy ideológia nem lehet hibátlan, nem adhat mindenre jó választ. Ezt sajnos a liberális rétegnek kéne a fejébe verni (KÉPLETESEN!) mivel valamiért ez az oldal érzi úgy, hogy a liberalizmus szarta ki a spanyol viaszt.

Létezik egy bizonyos blog, amiről már volt szerencsém egyszer írni. A blog írója egy kifejezetten értelmes ember, jó gondolatokkal. Csak sajnos abban a kóros megbetegedésben szenved, amiben a lakosságunk 90%-a; képtelen felfogni az, hogy nem lehet a dolgokat egy egyszerű nézőpontból egy egyszerű kategóriába suvasztani. Rendszeresen megnézi a kis könyvecskét a fejében, és oda a liberális van írva.

A liberalizmusba Magyarországon mélyen beleivódott az a tendencia, hogy ha valami a romákkal kapcsolatos, ott sürgősen rasszizmust kell kiáltani. Ebből a bejegyzésből is ez süt. Ha már olyan borzalmas feltételekhez kötjük a gyerektartási segélyt, hogy a gyerek járjon iskolába, és esetleg így legyen esély arra, hogy felnőve produktív tagja legyen a közösségnek, akkor ott bizony valaki rasszista. Nyilván az a javaslat, hogy harmadik gyerek felett ne szociális segély járjon, hanem adókedvezmény, a fajgyűlölet szutykától csöpög. Arról, hogy a segély csak közmunkáért járjon, arról már nem is beszélek, az nyilvánvalóan a legsúlyosabb, legsötétebb nácizmus, gázkamrával, meg mindennel.

És persze az egész gondolatmenet alapja, hogy a munkanélküli-, és a gyermektartási-segélyen élők azok nagyrészt romák. Ezt már ugye mindenki tudja, de a liberális olvasatban az is befigyel, hogy az ország két részre oszlik: 1) az aki támogatja a kisebbségeket, és mellesleg liberális 2) az a sok rohadt fajgyűlölő magyar, aki kirekeszt, és jujj.

Kicsit unom már, hogy ez a drága köztársaság folyamatosan lehetőséget nyújt a közpénzen naplopáshoz. Elegem van, hogy léteznek ilyen ronda kiskapuk, amelyek azt teszik nekünk lehetővé, hogy az adófizetők pénzén elvegetálgassunk. Ne értsük félre: én is élek egy ilyen kiskapuval: a szociális támogatással. De az mellett azért még vállalok némi plusz munkát, és a nyarat sem a kanapén fekvéssel fogom tölteni.

Itt most pont erről van szó; oké, hogy a rászoruló megkapja a segélyt, de azért valami minimálisat villantson már cserébe. A gyerek járjon iskolába, és esetleg menjen szemetet szedni a munkanélküli a segélyért cserébe, ha már ennyire ráér.

És erre jön az érv, a fenti blogger tollából:
"Nem pedig sunyi módon bízunk az igazságszolgáltatás lassúságában, a közigazgatási hivatalok töketlenkedésében, és nemes egyszerűséggel ellopjuk az állam által ránk bízott pénz egy részét."
"Na, ez az, ami nem megy. Vagy legalábbis nem kellene, hogy menjen. Ennek ellenére persze Monok polgármesterének aligha kell rettegnie a várható jogi következményektől a tudatos törvénysértésért. Mi több, hacsak egy nem még nála is rasszistább és primitívebb őstulok indul ellene, az újraválasztása is aligha kétséges, most már."

Ó igen, szidjuk az egész társadalmat, hogy milyen borzalmasan előítéletesek a zsidókkal meg a cigányokkal szemben, de ha valaki ilyen rendeletet hoz, akkor arra képesek vagyunk csípőből rávágni, hogy biztos rasszista, és persze lopni akar.

Alapvetően, a magyar állam jelen pillanatban semmit nem tesz a romák helyzetének javításáért. Fenntart egy olyan szociális hálót, amelyben elég jól vannak ahhoz, hogy ne haljanak éhen, de éppen a nyomor szélén maradjanak. A többi bevételt megszerzik feketemunkával, és valljuk be, bizony sok ponton lopással. Az állam meg biztosítja a pénzt, hogy a szűkösebb hónapokban se legyen gebasz.

A minimálbéren élő meg irigykednek, mert nem keresnek sokkal több pénzt, de ők heti negyven órában dolgoznak. Nem havi tíz órában. Társadalmi igazságosságnak azt hívjuk mostanság, hogy legyen olyan ember, aki az üzemben hülyére dolgozza magát, és mégis majdnem ugyanannyit kap, mint aki nem csinál semmit?

Egy újabb kérdésre azért kaptunk választ; vannak olyan társadalmi problémák, amikre a megoldást nem a liberális értelmiség fogja nyújtani, mert egészen egyszerűen a szemellenzőjük nem engedi.

2008. április 24., csütörtök

Nincs reform

Forrás: Index

Köszönjük Miniszterelnök Úr! Megpróbálta, rosszul csinálta, nem sikerült. Elkúrtuk, nem kicsit, nagyon.

A reformok kritikája sosem volt légből kapott. Bár az ellenzék folyamatos tiltakozása - tulajdonképpen mindennel szemben - sem vezet túl sok jóra, a reformokat volt miért támadni. Most meg kiderül, még kamu is az egész.

Mert Veres János bizony hazudott, amikor azt mondta, hogy a kiadáscsökkentés csökkentette az államháztartási hiányt. Valójában annyi bőrt húznak már le a legrosszabb helyekről, amennyit már ők is szégyellnek mutogatni. Köszönjük, hogy ezt két év után tudjuk meg, a sajtó útján. 2009-es enyhülés? Lószart, még a stabilizációs folyamat se ért véget, a gazdaság egyre jobban nyűglődik, 2009-re már egy új megoldással, egy új hozzáállással kéne próbálkozni.

De ez már el lett baszva. Nagyjából most értünk az érdemi munka részéhez, innentől az osztogatás jön. Meg a szavazatok kétségbeesett hajkurászása.

A reformokat meg már baszhatjuk.

2008. március 26., szerda

Nem látok semmit, nem hallok semmit, de mondok valamit

1989-ben bekopogott hozzánk a már jó régóta esedékes rendszerváltás. A közemberek örültek, a kommunisták kevésbé, Nagy Imre meg újra lett temetve. Azóta a nép, az istenadta, ül a babérjain, és várja, hogy a elkezdődjön termelődni a kolbászkerítés.

Mert ha kapitalizmus van, akkor az magától termelődik.

A mai Új Többség, azaz Orbán Viktor, és akla, tipikusan a felemás magyar rendszerváltás végterméke. Az emberek nem tudnak ugyanis semmit arról, hogy nyugdíjpénztár, és TB járulék. Neeem, mennek a feketemunkára, aztán csodálkoznak, hogy nincs nyugdíj, mert 15 évig volt szerencséjük illegálisan dolgozni. Aztán bemennek a kórházba, és még jobban csodálkoznak, hogy rosszul felszerelt, elavult gépekkel dolgoznak.

Jön a kormány, hogy hát igen, mivel ennyire szar a helyzet, jó lenne önrészt vállalni.

A Viktor meg visít, hogy nem, az egészségügyért ne kelljen fizetni. De pénz termelődjön rá valahonnan. Tök mindegy, hogy honnan, úgy is ellenezni fogjuk! És ha már nincs elég pénz a fenntartásra, kórházat akkor se zárjunk be! Semmiképp. És ami eddig ingyen volt, azt továbbra kapjuk ingyé'! Mert megérdemeljük!

A nép meg gyűlik az akolba, az "ingyenes" varázsszóra.

Ne, igazad van Viktorom, tényleg ne. Inkább támogassunk mindent fedezetlen pénzzel, aztán csodálkozzunk, hogy miért van 8% felett az infláció.

Aztán meg pótoljuk a kieső összeget lottóból. Ennyi észt egy rakáson! (Tallin! - ejh ez de rossz szóvicc volt - a szerk.)

A szarkazmust félretéve: mindannyian tudjuk, hogy ahogy a kormány hozzányúlt az egészségügyi reformhoz, az úgy rossz, ahogy van. A lehető legrosszabb helyen zártak be kórházakat (Lipótmező) és valami olyan ostoba elosztási rendszert dolgoztak ki, hogy a beteg a mentőautóban hal meg, mert annyit utaztatják körbe.
De az is a tény, hogy ingyenes egészségüggyel nem megyünk semmire. Ezt a kórházrendszert nem lehet ilyen kevés pénzből fenntartani. Vinnyoghatunk akármennyit, minél tovább megy ez így, annál nagyobb lesz a kár.

Két megoldás kínálkozik:
1. Növelni a TB-t. Mindenki fizessen többet az egészségügyért, még az is, aki csak kétévente megy orvoshoz.
2. A másik megoldás lenne az önrész. Igen, a vizitdíj, és a napidíj.

És itt jön a képbe Viktor, akinek egyik megoldás se tetszik. Semmit, sehogy. Nem tudja, hogy oldja meg a problémát, és nem is érdekli. Sajnos, a Magyar Köztársaság jelenleg legjobban támogatott pártjának egyetlen cél lebeg a szeme előtt; megnyerni a választásokat, méghozzá a legsötétebb, legkeményebb demagógiával. Mindent megígérni egyszerre, akkor is, ha egymásnak ellentmondanak ezek az ígéretek. Egyszerre növeljük az állami bevételeket és még osztogatunk is a jónépnek. Hogy is ne, valami táltosmágiával?

Hacsak nem csinál az MSZP csodát, illetve Viktornak végleg le nem dobja az agya az ékszíjat, akkor a Fidesz fogja megnyerni a választásokat. Ebben a pártban most jelenleg olyan potenciál rejtőzik, hogy bizony, akárhogy is hörög ellene a kormány, bőven rendbe tudná hozni a jelenlegi problémákat.

Hogy miért is? Azért, mert a Fideszen belül a pártvezér szava szent. Ha a Viktor kigondol valamit, akkor a párt mozdul, és csinálja. Olyan szintű megosztottság, mint ami az MSZP-t jellemzi, és ami a reformok legnagyobb kerékkötője, nincs. Sőt, a Fidesz még az MDF-et és a KDNP-t is képes a háta mögé tolni, ellentétben az SZDSZ-szel folyton vitázó kormánypárttal.

Szóval a Fidesz a legalkalmasabb arra jelenleg, hogy kivigye az országot a gödörből, és ráadásul szinte biztos, hogy őket választják meg 2010-ben. Akkor hol itt a gond?

A gond ott van, hogy a Fidesz meglengette a Harmadik Köztársaság rövid történelmének legnagyobb baromságát, az "alkotmányos népítéletet". Bizony, a nép ítél, a nép kormányoz, a nép dönt.

És a nép mindig úgy dönt, hogy nagy lófaszt akar ő változásokat, és a nagy lófaszt akar ő fizetni. Akármiért is. Inkább fizesse a kormány az új kocsimat bameg!

Ha Viktor kerül a hatalomra, több lehetőség van:
1. Nem csinál semmit. Az ország adóssága meg csak pörög és pörög, és olyan szinten legatyásodunk, hogy Románia hozzánk képest üdülőtelep lesz.
2. Elindít néhány reformot, de nem mer hozzányúlni a legsürgősebb problémákhoz. Itt ugyanaz lesz, mint az előző résznél, csak a folyamat hosszabb.
3. Elkezdi a refomokat, és éppúgy meg fogja bolygatni az életünket azokon a pontokon, mint ahol most az MSZP teszi. Ugyanolyan, vagy más módszerekkel. Bizony, ekkor kínálkozik a legjobb esélyünk arra, hogy kijussunk ebből az éjsötét gödörből.

Csakhogy hoppá! Jön a nép, és alkotmányosan népítél. Oda lép a Kossuth-térre, és azt mondja, hogy "de hát Viktor, ugyanezt velünk két éve leszavaztattad!". Akkor pedig kirobban a balhé, és a Fidesz Új Többsége úgy oszlik szét, mint egy csapat tüntető a könnygáztól.

Lehet, hogy nem is csak metaforikusan, hanem a szó legszorosabb értelmében.

Egy szó mint száz, a Fideszre ruházott felelősség és lehetőség óriási, de túl mélyen belementek már ebbe a népítélet játékba, hogy egyszerre mentsék az országot, és a saját reputációjukat. Valamelyiknek mennie kell a kettőből, és reméljük, nagyon reméljük, hogy Orbán Viktor észhez tér, és az Ország lesz az első, és csak utána jön a Párt.