Robot wars

Forrás: Index

Ahogy az a cikkből is kiderült, izraeli robotrepülők lőttek szét iráni fegyverkonvojokat, amelyek állítólag rakétákat szállítottak a Gázai-övezetbe. Nyilván elég esélytelen volt a fegyvereket ilyen messzire eljuttatni az izraeliek tudta nélkül, dehát próbálkoznak a palesztinok, az év eleji konfliktusból láthatóan mérsékelt sikerrel.

Mindenesetre ebből a hírből elővillan a modern háborúk "kurvaanyád" vonulata, vagyis a robotok bevetése. A fejlett országok kifejezetten szeretik őket használni, mert a robotot nem kell kiképezni, etetni, ruházni, orvosi ellátásban részesíteni, ráadásul nem kell 18 évet várni mire rendesen harcképessé fejlődik. Egy képzett szerelőgárda kell hozzá, egy fasza oprendszer, és ha az ellenség annyira trükkös, hogy kilövi, akkor szépen a gyártósorról legördül egy másik.

A jövő lassan affelé halad, hogy a gazdagok minimálisra csökkentik a hadviselésben a kockázatot. A gépek bevetésével kímélik a sajátjaik életét, viszont az ellenségnek általában nincs pénze robotrepülőkre, így ők továbbra is hús-vér embereket küldik a csatatérre, akik a gépekkel ellentétben meg is tudnak halni. Magyarul a hadviselés egy ponton túl már csak a szegényeknek lesz élet-halál kérdés, a gazdagoknak csupán nyersanyag- és pénzkérdés, ami azt jelenti, hogy eggyel kevesebb aggályt kell letudniuk a fejlett országoknak, amikor háborúra készülnek.

Ugye nem csak én látom ezt enyhén nagy geciségnek?

Elbit Hermes 450, izraeli robotrepülőgép

Hoppá

Ide olvasni eztet, a: Szájtépő.

Új linkek

Pártfüggetlen vagyok. De tényleg. Az amit ezen a blogon próbálok hirdetni (gyér számú olvasótábornak) az a pártok baromságaitól független politizálás. De valamit nem kerülhetek el. Ahhoz, hogy tudjam miről beszélek, néha el kell látogatni a pártok honlapjára, és szemezgetni. Szóval a két legnagyobb párt, és a hozzájuk tartozó ifjúsági szervezetek honlapja mostantól linkelve van. Ott. Felül. Nézni se bírom, de hát ez van.

Addig is, olvasgassátok inkább a lenti linkeket.

Porhintést a népnek!

Gyönyörű adóprogramot láthatunk. Leglábbis a TV-ben. Gyurcsány és az MSZP teljesen elszállt attól, hogy ők most itt gazdaságot fognak fehéríteni. Igazából egy nagy lószart, és egy SZDSZ kevés ahhoz, hogy a naiv fiúkat kilengesse az álmodozásból. És persze megy ezerre az egész jobboldal szidása, hogy bizonyosan puszta rosszindulatból próbálja akadályozni ezt a nagyszerű csomagot. Orbán Viktor ördögszarvai legalább két centit nőttek ezen a héten.

Régóta tervezek az adócsomagról írni egy bejegyzést. De most nem teszem. Helyette linkelek. Találtam ugyanis egy remek eszmefuttatást a Más Politika blogon, amely valószínűleg minden szempontból jobb, mint amit én tudnék írni. Kellemes olvasást kívánok itt.

Chinese Democracy

Forrás: Magyar Nemzet Online

Ismerjük a mesét, igaz? Elvégre még Magyarországon is előfordul a Free Tibet grafiti. Egy ország, tele sárgákkal, megrohan egy másik országot (tele sárgákkal) és tulajdonképpen az egész le van szarva. Csakhogy az első sárgákkal teli országból nagyhatalom lesz, és az embereket két dolog kezdi érdekelni azóta. Valakit az, hogy milyen haszon remélhető a Kínával való együttműködésből, valakit meg az, hogy akkor egy ilyen nagy és erős ország mit is kíván letenni az asztalra az emberi jogok védelmében?

Ez az utóbbi kérdés azért is eléggé égető, mivel kiderült, hogy az Emberi Jogok Fényespajzsú Bajnoka (az USA) kifejezetten szeret emberek fejére zsákot húzni, és eltüntetni őket Guantanamoban, vagy egy titkos európai büntetőtelepen, ízlés szerint.

Kína úgy néz ki, hogy eléggé szívja a fogát, ha az emberi jogok érvényesítéséről van szó. Végigvernek a tibetieken, aztán rendeznek egy gyönyörű olimpiát. Nagyon jól tudják ők, hogy hogyan lehet megfogni a nyugati embert; a látványossággal. Nem észérvek kellennek, hanem valami, amin eltáthatja a TV-néző a száját. Megtalálták a civilizált nyugatiak szívéhez vezető utat.

Kína szövetségesének lenni biztosan jó. Elvégre egy gyorsan fejlődő ország, nagy lehetőségekkel, akik talán a világ urai lesznek egy évtizeden belül. Bizonyára ad nekünk kekszet, buksin simogat ha megsérülünk, és ad egy puszit, hogy nincsen semmi baj, majd segít nekünk. Csak legyünk szívesek küldeni pár száz katonát valami sivatagba, mert van ott valami, ami kell nekik.

Egyszer már volt egy feltörekvő szuperhatalmunk, akit szerettünk követni. Mert segített. Még a Felvidékből és Erdélyből is visszaadott. Csak éppen leszarta az alapvető emberi jogokat, és megnyomorította az emberek életét. Nem is nagyon akartak az emberek az ő uralmuk alatt élni. akik meg akartak, azok rendszerint meggondolták magukat, amikor már ott éltek.

Emlékszünk még rájuk, igaz?

A leglényegesebb tanúsága a mesének persze az, hogy amikor ők elbuktak, mi is elbuktunk. Minket is vesztesként kezeltek, mert azok is voltunk. Nem voltunk képesek hátat fordítani a nagyobbnak, és azt mondani, hogy "bocs, de nekünk nem ez kell". Helyette hagytuk magunkat lekenyerezni, és vonakodva ugyan, de ráléptünk a könnyebb útra. Már tudjuk, hogy nem lett volna szabad, viszont azt is tudjuk, hogy nem nagyon volt más választásunk.

Azért még mindig kínzó a kérdés, hogy mi lett volna, ha nem őket választjuk?

Hát, most van választásunk. Nem sokkal jobb, de van. Nem kell egypártrendszer, meg pártvezér, ez már tudja az értelmesebbje, a többi meg Kádáron nosztalgiázik, vagy elábrándozik azon, hogy mi lett volna, ha Szálasi hatalmon marad. Nem kellenek a hazugságok, az illúziók. Most is van belőle elég, de legalább kapunk mellé DVD lejátszót, Internetet, meg naponta meleg kaját. És nem mondja meg senki, hogy mit szabad írnunk, olvasnunk, és gondolnunk.

Így kéne kinéznie egy magyar-kínai párbeszédnek.

Gyurcsány Ferenc önmagát antifasisztának vallja. Ő úgy tudja, hogy ő a kisebbségek elszánt védelmezője. Ha valaki zsidózni merészel, ő zsidó, ha valaki cigányozásra vetemedik, ő cigány.

Viszont annyira fontos neki Kína ékes szava, hogy amikor valaki a tibetit bántotta, ő elfelejtett tibeti lenni. A belső ellenségével szemben nagyon szívesen felvállalja a demokrácia iránti lángoló szerelmét, de otthagyja azt egy olyan hatalomért, amely szemében az országunk egy porszem.

Most pedig itt vagyunk. Az összes tibeti emigránsnak el kell mennie az országból. Draskovics rendelte így, a mögötte álló miniszterelnök tudtával és engedélyével. Merthogy „Magyarországnak, részben Kínával, van egy emberi jogi párbeszéde…” (dr. Göncz Kinga) tudniillik. Minden tibetinek el kell menni, és csak akkor térhetnek vissza, ha már más állampolgárok. A dalai lámának meg elvileg ide se szabadna jönnie, legalábbis amíg a rendelet érvényben van, biztosan nem. Ha Kínát valaki időközben véletlen a pástra fekteti, és jól megbassza, akkor valószínűleg a kormány nagyon szégyenkezve elpakolja majd ezt a ronda kis rendeletet Draskovics segglyukába. És meghívja a dalai lámát. De addig tibeti raus! Mindenképpen! Hogy miért jó ez nekünk, azt ne kérdezzük. Nem tudjuk.

A képen: Gyurcsány Ferenc ORIENTálódik.

(Köszönjük a blogírónak a förtelmesen rossz szóviccet.)

Nemzetközi 'terrorizmus'

Forrás: Index

A megdöbbentő rövidségű grúz háború két dolgot is tisztázott. Egyrészt, hogy Oroszország talán nem egy Szovjetunió, de még mindig nagyhatalom. A másik az, hogy nem is sokkal jobb, mint a Szovjetunió.

Adott egyik oldalon a nyugatbarát, szépen, lassan fejlődgető Grúzia. A másik oldalon a világon senki által el nem ismert Dél-Oszétia és Abházia, karöltve a Nagy Orosz Medve Batyuskával. A grúzok megindítják a támadást az oszét tartományok ellen, mert azok állítólag folyamatosan grúz állásokat és vezetőket támadnak. Az oroszok meg persze rögtön önzetlenül az oszétek segítségére siettek, és lerohanták Grúziát. Azt tegyük hozzá zárójelben, hogy Grúziában fut egy igen szaftos olajvezeték, amire az a bizonyos medve nagyon szereti rátenni a mancsát.

Ezért sem akar kivonulni Grúziából.

A hidegháborús ugrálás újrakezdődött, kérem. Az USA Lengyelországba telepít rakétákat, az oroszok atombombával fenyegetőznek. És csak úgy zárójelbe megjegyezném, hogy az oroszok bombái a legjobbak a világon, ha azok elszabadulnak, akkor vadászgathatunk utána sugárfertőzve a négyfejű leguánokra.

Egy új hidegháború a küszöbön. Az egyszeri állampolgár már nem hajthatja úgy álomra a fejét, hogy valami ázsiai fejes ne fenyegesse azzal, hogy elhamvasztja a nukleális tűzben. Kőkemény terrorizmus ez kérem, nagyhatalmi szinten.

Már megint lopnak ezek a rohadt politikusok!

A cím enyhe iróniát hordoz magában, ugyanis most pont nem a politikusok lopnak. Hanem a mélyen tisztelt, drága állampolgár. Leginkább az a fajta, aki a kocsma asztala mellett ül, és szerda délután fél 6-kor bebaszva szidja a Gyurcsányt, meg a Zorbánt, mert azok bizony lopnak. Mert ha a politikusok nem lopnának, akkor bizony itt tejjel mézzel folyna a kánaán, az.

Még a Tótawé is megmondta.

Most viszont az Index hírei közé bekerült az a hír is, hogy az állampolgár is lop. A helyzet az, hogy ha kicsit is körbenézünk, tudjuk, hogy szétlopják ezt a kibaszott országot. Elég egy átlag munkahelyen kinyitni a szemünket, hogy hogyan kél lába egy-két dolognak, amit a cég már szinte járulékos veszteségként pótol. Végig kell nézni egy szabadtéri fesztiválon, hogy hány padot basznak szét, lovasítanak meg, hány sátrat bontanak le puszta szeszélyből. Az állampolgár elintézi a napi rongálás- és lopásadagját, aztán hatalmasra tátja a száját, amikor meghallja, hogy a K. Géza MSZP-s és az M. Sándor Fideszes képviselő loptak.

A mélyen tisztelt Állampolgár Úr valószínűleg ugyanúgy telerakná a zsebét, ahogy a szentséges állampolgári ülepe érintkezésbe kerülne a képviselői bársonyszékkel. Megy a lopás a társadalom minden magasságában és szélességében, mert ugye, ha valaki mégse lop, akkor kicsit adót vagy áfát csal, amit éppen tud. Vagy esetleg bejelenti magát munkanélkülire, aztán meg megy titokban feketemunkára. Van ilyen is. A becsületes 10-15 százalék meg fizesse az adót és a járulékokat katonásan.

A lopás a társadalmunk válasza a rosszul működő rendszerre. Szar a fizetésem? Bizony szar, az árak meg magasak, nem baj, megfújok ezt azt, és aztán még állambácsit is lehúzom. Velem ne próbáljon meg kibaszni.

Az ország a belénél rohad. Ez a hal már rég nem csak a fejétől bűzlik.

Feri, ha jól tudom, még te vagy hatalmon, könyörgöm, felejtsd már el a fasisztákat, ne chartázz az Isten szerelmére! Szerinted van olyan hülye a Nácivadászon és a Partizáninfón kívül, aki ezeket a faszságokat beveszi? Csinálni kéne valamit, kurvára kéne, mert hát már a fasz kivan! Ne nácizzál már 24 órában, mert kurva kevesen hiszik el azt a hülyeséget, hogy ez az ország legfőbb baja.

Ha pedig a kedves miniszterelnök úr nem tud, vagy nem akar mit csinálni, akkor javaslom ne ragaszkodjon olyan nagyon ehhez a kormányzás dologhoz. Vannak mások, akik már az Ön megüresedett helyére fenik a fogukat nagyon régóta.

Idióták karneválja

A linkek közül már elérhetetlen a Kurucinfó. Nem én basztam el a linkelést, nem is az országból blokkolják őket, egészen egyszerűen a hustoni szerver tulajdonosa úgy döntött, hogy szépen leállítja ezt a szennyet. A Kuruc meg hápogott, hogy itten erre nem volt jogalapjuk. Pedig dehogynem.

Ki tudja, valszeg előbb is letiltották volna, ha veszik a fáradtságot, hogy azt a sok tömény faszságot lefordíttassák angolra.

A Partizáninfó főoldalán a következő reakció jelent meg:
"Az elmúlt időszakban a Kurutty.info nevű bűnözői oldal ellehetetlenítésén fáradoztunk, úgy néz ki, ideiglenes, de hathatós sikerrel. Hamarosan jelentkezünk, türelmet kérünk!"

Nézd már, a kis naiv! Tényleg azt hiszi egy olyan oldal, amit néhány elborult agyú - és egy pár nem elborult agyú - kommunistán kívül senki nem vesz komolyan, hogy akármi köze is volt a Kuruc leállásához?

Na sebaj, úgy érzem meglesz a Kuruc utódja rövidesen, és kapjuk a szart tovább jobbról, balról.

A rendőrbotrányok után másfél évvel...

Forrás: Index.

Mindenki ismeri 2006 szeptemberének és októberének történetét. Bizonyos forrásból. Van aki szerint igaz szívű magyar hazafiak törtek a véres kommunista diktatúrára, van aki szerint a csürhe akarja visszahozni a fehér terrort, van aki szerint itt a demokrácia lett veszélyeztetve, és ítélet nélkül legalább 20 év börtönt minden zavargónak. Vagy lőjék le őket távcsöves puskával. Ugye Partizáninfó?

Azt viszont már csak a leghülyébbek vitatják, hogy a rendőrség bizony elkövetett túlkapásokat 2006-ban. Angel Mendozát valószínűleg azért verték szét a kapitányságon, mert cigánynak nézték, a Krichina fivéreket valószínűleg azért varrták be, hogy javítsák a teljesítményt, mert túl sok "árpádsávos" oldott kereket. A papokat meg biztos azért basztatták, mert olyan klerikálfasiszta fejük volt (szarkazmus!), a külföldi újságírókra meg a nyavalya tudja miért kellett rálőni.

A fent belinkelt cikk igen tanúságos. Nem azért, mert egy rendőrt konkrétan menesztettek az állásából, hanem azért, mert egy banánköztársaság szintjén működő rendőrség, és egy banánköztársaság szintjén működő igazságszolgáltatás tárul fel olvasásával. Javaslom a cikkben található linkek szemezgetését is.

Rekeszd ki! Rekeszd ki!

Léteznek olyan emberek, akik a szólásszabadságot valamiért a konzerv-vélemény fogyasztásának tartják. Vannak, akik mielőtt még mondanának valamit, megnézik az agyukban a kis könyvecskét, amibe az van írva, hogy "én liberális/konzervatív/náci vagyok". És miután megnézték ezt, akkor ezt gondolják "most nekem véleményt kell mondanom, és mivel él liberális/konzervatív/náci vagyok, ezért mondok egy liberális/konzervatív/náci véleményt."

Amikor valaki egy internetes fórumon azt írja, hogy "én egy konzervatív - vagy nemzeti radikális, vagy akármi - vagyok" én folyton rázom a fejem. Nem szerencsés, hogyha az ember elkötelezi magát egy ideológiának, mert egy ideológia nem lehet hibátlan, nem adhat mindenre jó választ. Ezt sajnos a liberális rétegnek kéne a fejébe verni (KÉPLETESEN!) mivel valamiért ez az oldal érzi úgy, hogy a liberalizmus szarta ki a spanyol viaszt.

Létezik egy bizonyos blog, amiről már volt szerencsém egyszer írni. A blog írója egy kifejezetten értelmes ember, jó gondolatokkal. Csak sajnos abban a kóros megbetegedésben szenved, amiben a lakosságunk 90%-a; képtelen felfogni az, hogy nem lehet a dolgokat egy egyszerű nézőpontból egy egyszerű kategóriába suvasztani. Rendszeresen megnézi a kis könyvecskét a fejében, és oda a liberális van írva.

A liberalizmusba Magyarországon mélyen beleivódott az a tendencia, hogy ha valami a romákkal kapcsolatos, ott sürgősen rasszizmust kell kiáltani. Ebből a bejegyzésből is ez süt. Ha már olyan borzalmas feltételekhez kötjük a gyerektartási segélyt, hogy a gyerek járjon iskolába, és esetleg így legyen esély arra, hogy felnőve produktív tagja legyen a közösségnek, akkor ott bizony valaki rasszista. Nyilván az a javaslat, hogy harmadik gyerek felett ne szociális segély járjon, hanem adókedvezmény, a fajgyűlölet szutykától csöpög. Arról, hogy a segély csak közmunkáért járjon, arról már nem is beszélek, az nyilvánvalóan a legsúlyosabb, legsötétebb nácizmus, gázkamrával, meg mindennel.

És persze az egész gondolatmenet alapja, hogy a munkanélküli-, és a gyermektartási-segélyen élők azok nagyrészt romák. Ezt már ugye mindenki tudja, de a liberális olvasatban az is befigyel, hogy az ország két részre oszlik: 1) az aki támogatja a kisebbségeket, és mellesleg liberális 2) az a sok rohadt fajgyűlölő magyar, aki kirekeszt, és jujj.

Kicsit unom már, hogy ez a drága köztársaság folyamatosan lehetőséget nyújt a közpénzen naplopáshoz. Elegem van, hogy léteznek ilyen ronda kiskapuk, amelyek azt teszik nekünk lehetővé, hogy az adófizetők pénzén elvegetálgassunk. Ne értsük félre: én is élek egy ilyen kiskapuval: a szociális támogatással. De az mellett azért még vállalok némi plusz munkát, és a nyarat sem a kanapén fekvéssel fogom tölteni.

Itt most pont erről van szó; oké, hogy a rászoruló megkapja a segélyt, de azért valami minimálisat villantson már cserébe. A gyerek járjon iskolába, és esetleg menjen szemetet szedni a munkanélküli a segélyért cserébe, ha már ennyire ráér.

És erre jön az érv, a fenti blogger tollából:
"Nem pedig sunyi módon bízunk az igazságszolgáltatás lassúságában, a közigazgatási hivatalok töketlenkedésében, és nemes egyszerűséggel ellopjuk az állam által ránk bízott pénz egy részét."
"Na, ez az, ami nem megy. Vagy legalábbis nem kellene, hogy menjen. Ennek ellenére persze Monok polgármesterének aligha kell rettegnie a várható jogi következményektől a tudatos törvénysértésért. Mi több, hacsak egy nem még nála is rasszistább és primitívebb őstulok indul ellene, az újraválasztása is aligha kétséges, most már."

Ó igen, szidjuk az egész társadalmat, hogy milyen borzalmasan előítéletesek a zsidókkal meg a cigányokkal szemben, de ha valaki ilyen rendeletet hoz, akkor arra képesek vagyunk csípőből rávágni, hogy biztos rasszista, és persze lopni akar.

Alapvetően, a magyar állam jelen pillanatban semmit nem tesz a romák helyzetének javításáért. Fenntart egy olyan szociális hálót, amelyben elég jól vannak ahhoz, hogy ne haljanak éhen, de éppen a nyomor szélén maradjanak. A többi bevételt megszerzik feketemunkával, és valljuk be, bizony sok ponton lopással. Az állam meg biztosítja a pénzt, hogy a szűkösebb hónapokban se legyen gebasz.

A minimálbéren élő meg irigykednek, mert nem keresnek sokkal több pénzt, de ők heti negyven órában dolgoznak. Nem havi tíz órában. Társadalmi igazságosságnak azt hívjuk mostanság, hogy legyen olyan ember, aki az üzemben hülyére dolgozza magát, és mégis majdnem ugyanannyit kap, mint aki nem csinál semmit?

Egy újabb kérdésre azért kaptunk választ; vannak olyan társadalmi problémák, amikre a megoldást nem a liberális értelmiség fogja nyújtani, mert egészen egyszerűen a szemellenzőjük nem engedi.

Kellemetlen évfordulók rovatunkban ma...

Trianon

/Nem, azért sem írok semmit, de ide látom, hogy egy partizáninfós gyökér meg fogja találni ezt az oldalt, és ezzel a posttal fogja bizonyítani, hogy mekkora náci vagyok. Mellesleg ez a híres vörös térképet ábrázolja, amit mi, a szánalmas vesztesek lengettük Nyugat-Európának, hogy ugyan ne legyenek már gecik. Hát lettek. Sárközy, aki meg csak feszengve hebeg az autonómiáról a magyarországi látogatásokon, az legyen szives bekapni a pici faszomat, köszönöm./

Minél szarabb a helyzet, annál hülyébb a Párt!

Avagy, miről is van szó, amikor egy politikus beszél?

Amikor kiáll hazánk valamelyik Fontos Embere, és megnyilatkozik, akkor bizony egyetlen dolog történik: vigyorog, és azt mondja, amit a legtöbb szavazó hallani szeretne. Tudja ő is, hogy hazudik, és tudja a szavazó is, hogy hazudik. Tudja ezt mindenki, mégis benne vagyunk a játékban. Amikor aztán a kis házi kedvencünket megválasztják, akkor rázzuk a fejünket, hogy bizony nem ezt ígérte, aztán eszünk egy pizzát. Mert olyan rettentő mód rossz nekünk.

Ezen egy kicsit változtatott az őszödi beszéd. Az ország öt részre oszlott:

a. Football huligánokra, és eszelősökre, akik kihasználják a politikai helyzetet az utcai erőszakhoz, és az őket támogató rétegekre.

b. Azokra, akik már elvesztették a hitüket, és szarnak az egészre.

c. Azokra akik továbbra is a párttagsági alapján döntenek, és ha a ha PÁRT hirtelen a fél lakosság elgázosítását hirdetné meg programnak, azzal is egyetértenének.

d. Azokra, akik továbbra is az ígéretek alapján szavaznak, és most ott figyelnek az Új Többségben.

e. Reformpártiakra, akiknek mindegy, hogy ki van hatalmon, csak már hajtsa végre a kurva reformokat. Szerintem ez a réteg a legvékonyabb.

Eddig nagyjából meg tudtuk mondani, hogy melyik rétegbe milyen párt követői tartoznak. Most már nem. Orbán Viktornak ugyanis volt egy romantikus randevúja Kéri László politológus zárt estjén. Egy romantikus randevúja volt a gazdasági realitásokkal, és alaposan szobára ment. Annyira, hogy azóta a kormány az infarktus közelében van. Sőt, Gyurcsány Ferenc végre rájött, hogy melyik párthoz tartozik, és vérbeli szocialista dumával támadta a viktori programot.

Viktori program. Már magának a kifejezésnek is van egy szolid bája. Eddig azt tudtuk, hogy nem is létezett ilyen, most meg kiderült, hogy már jó ideje meglehet, csak nem merik bevállalni. Kiderült, hogy a KDNP nem is olyan jó barát, hogy az adókat át kell variálni, le kell állítani az állami nagyberuházásokat, el kell küldeni a Gárdát a francba, és a legsúlyosabb, hogy hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez.

Először azt gondolnánk, hogy Viktor beszívott a beszéd előtt, de úgy néz ki, hogy a Fidesz vállalja ezeket a reformokat, amelyek már most radikálisabbak mint az eddigi MSZP reformok bármikor. Annyira, hogy a Kurucinfó is már arról sír, hogy a Fidesz is nyúzná a népet. Legalább a szélsőjobbosok nem szavaznak a Fideszre, és nem kell folyton azt a neokomcsi és MSZP-s baromságot hallgatni, hogy bezzeg a Fidesz és a Gárda mennyire egy ütemre menetelnek.

Valamit azért rettenetesen sajnálok; az MSZP a maradék méltóságát is feladta a szavazatokért. Hamisítatlan demagóg retorikával érvelnek. Gyurcsány leosztja a Fidesz, mert van titkos programja, holott eddig az volt a baj, hogy nincs semmilyen programja. Gyurcsány a nagy reformerről átment a legrosszabb politikai szélkakasba, az olcsó szavazatokért. Meghalt a viktor, éljen a viktor. Az MSZP az alkalmatlanságtól és a bukástól végképp elhülyült.

És most itt vagyunk. A legtámogatottabb pártnak van egy programja, ami nem csak hogy keresztül vihető, de még biztató is. Persze, a lakosságnak annyira nem tetszik. Valljuk be, az előző reformadag se tetszett annyira. Viszont az emberek előtt már csak két választás van; vagy itt a Fidesz új reformcsomagja, vagy vissza a régihez, ami botrányos kudarcot vallott, és egy teljesen hiteltelen figura van a végén, akiről már kiderült, hogy éppannyira gátlástalanul demagóg a szavazatokért, mint ahogy eddig Orbán volt.

A Fidesz tulajdonképpen kockára tette a szavazatainak nem kicsi hányadát ezzel a programmal, hiszen messze többen vannak akik a jólét és az állami gondoskodás igéretéért mennek szavazni, mint akik a reformokat áhítják. 2.8 millió szavazatot már kockáztatnak, mert ennyi nyugdíjasunk van. Politikailag tehát hasznuk nincs a dologból, ellenben le tudják tenni az asztalra, hogy tessék bazmeg, vannak terveink.

A félelem politikája

Ha végignézzük a történelem legsikeresebb politikai mozgalmait, rájöhetünk, hogy mindegyik ilyen szervezetnek ugyanaz volt a legfontosabb, és leghatékonyabb fegyvere; sosem érvekkel próbáltak hatni az ember gondolkodására, hanem érzelmekkel. Évezredek tanúsága szerint pedig az érzelem, amelyet manipulálva a legkönnyebben irányíthatjuk a tömegeket, az a félelem. Nem az anyagi haszon reménye, nem a vezetőbe vetett feltétlen bizalom, még véletlenül sem a szeretet, hanem a tiszta, és sokszor indokolatlan félelem valamilyen eseménytől, amely talán sose fog megtörténni.

Így csinálnak belőlünk hülyét évezredek óta. A legbelsőbb, állati ösztönünkre hatnak, csak azért, hogyha kedvünk tartja, állatokat csináljanak belőlünk.

Mert mi volt a 20. század? A technikailag fejlett, globalizált, civilizált társadalom. Egy európai, ha megvolt hozzá a pénze, bármit megszerezhetett a világ bármelyik pontjáról. A hajók rendszeresen jártak a kontinens és gyarmatai között. Az egész világ a gazdag és civilizált Nyugat kezében volt.

Aztán a gazdag és civilizált Nyugat vérfürdőt csinált az egészből. Az iparosodott, modern társadalmak polgárai gazdasági, társadalmi és politikai krízisek hatására a legprimitívebb ősközösségek magatartását vették fel. Csak hogy egy, Niall Fergusson által felhozott példát említsek; talán a boszniai muzulmán férfiak tömeges lemészárlása, és a nők szándékos megtermékenyítése, hogy „kis csetnikeket” szüljenek, talán nem az ősi törzsi viszályok újra megjelenése, mikor a fő cél a másik törzs harcosainak meggyilkolása, és az asszonyok megszerzése volt?

És mindezt úgy érték el, hogy tudatosan a félelmeinkre hatottak. Elérték, és felhasználták, hogy féljünk a másik eszmétől, a másik „fajtól”, a másik vallástól, vagy a kisebbségtől. És mindezt úgy tették, hogy termékeny talajra vetettek; terrorizmus, kommunizmus, fanatizmus; ez mind olyan dolog, amelytől jogosan félünk. Egyszerűen csak el kell hitetni velünk, hogy ezek a dolgok kézzelfogható közelségben vannak, még akkor is, ha az „ellenség” kontinensnyi távolságokra van tőlünk, és szegény, mint a templom egere.

Freud szerint az ember, hogy megvédje önmagát, folyamatosan idegenek elpusztítására törekszik. Ezeket a hajlamokat azonban a társadalom és a különféle erkölcsi előírások elnyomják. Aztán amint a társadalom, mint intézmény, meginog, vagy összeomlik, akkor ezek a hajlamok ijesztő gyorsasággal, mindössze napok alatt, a felszínre kerülnek. Amikor a németek és az oroszok 1939-ben megszállták Lengyelországot, olyan településeken, ahol addig békében és konfliktusmentesen éltek lengyelek és zsidók, szabályos vérfürdők kezdődtek, a németek közreműködése nélkül. Országszerte falvakban és városokban ezrével mészárolták le lengyel polgárok zsidó szomszédaikat. Nem vadidegeneket, hanem olyan embereket, akikkel együtt nőttek fel, és akikkel egy iskolába jártak, egy üzletben vásároltak. Amikor elveszítettük az első világháborút, Budapesten elszabadult a pokol, és innen egyenes út vezetett az antiszemita pogromokhoz, a Tanácsköztársasághoz, és a tiszti különítményekhez. Amikor Ruanda elnökének a gépe felrobbant, a hutuk azonnal a tuszik tömeges legyilkolásába kezdtek. Amikor felbomlott a Keleti-blokk, Jugoszláviában kirobbantak a nemzetiségi ellentétek. A nácikat is a ’29-es válság segítette vezető pozícióba.

És minden ilyen konfliktus élén állt egy ember, aki kihasználta a félelmeinket és az irigységünket, hogy a saját hatalmát megszilárdítsa, és az ellenségei felé irányítsa a megvadult lakosság gyilkos hajlamait.

Talán most mást látunk?

Valaki azt mondja, hogy az országot el fogják özönleni a fasiszták, és ha a Nagy Jobboldali Pártot választjuk, akkor a fasizmust választjuk, mert a Nagy Jobboldali Párt támogatja, sőt kiszolgálja a pár ezer követővel rendelkező fasisztákat.

A másik azt mondja, hogy a Baloldal el fogja adni az országot, és olyan egészségügyet szervezzen alánk, hogy direkte meghaljunk, és emiatt el kell őket kergetni. Ha rájuk szavazol, baj lesz.

Ha végignézünk a blogszférában, és a fórumokon, egyre több ember beszél a másik „oldal”, vagy „faj” tagjainak megöléséről, mint a legjobb megoldásról. Szóba kerülnek továbbá, a „nem is ember”, „nincsenek jogai”, „hazaárulók” kifejezések is. Néha olyan emberek lommentjeiben, akik magukat a „békés többség” tagjaként tartják számon. És persze elhangzott már az is, amit a történelem legkárosabb szennyének tartok; „a pártnak mindig igaza van”.

Ahol most vagyunk, ott már semmilyen szereplőnek nem érdeke, hogy mi tudjuk, hogy mit akarunk a politikától, és hogy tudjuk, hogy mi is az igazi céljuk. Nem akarják, hogy gondolkodjunk, azt akarják, hogy higgyünk. Mert nekik egy erős mozgalom kell, és sokkal nehezebb harcolni olyasvalaki ellen, akit politikai hitbeli meggyőződés vezérel, mint akit a tudásuk és a véleményük.

Ha jól tudom, ezt Adolf Hitler mondta.

Egy buta horda kell nekik, vélemény és hatalom nélkül, ugyanis az igazság az, hogy minden egyes véleményt formálni képes embernek óriási hatalma van. Csak ha elfelejtünk gondolkodni, akkor ezt a hatalmat mások szerzik meg, és használják fel helyettünk.
És megtehetik, mert engedjük nekik, sőt követeljük. Mert félünk attól, amitől akarják, hogy féljünk. Aztán, mikor elérték a céljukat, utána már minden, amit hazudtak, lényegtelen, hiszen a győztestől sosem kérdezik, hogy az igazat mondta-e.

Ha jól tudom, ezt is Adolf Hitler mondta. Szép kis helyről szedem a bölcsességeimet ma, igaz-e?

És végül jöhet az orwelli megállapítás; tudjuk ugyan, hogy hogyan csinálják, de nem tudjuk, hogy mégis miért csinálják ezt újra, és újra és újra.

Új blog

Mostantól a linkek között fog figyelni a - szerintem szenzációsan jó - Vastagbőr nevű blog is. Jó olvasást mindenkinek!

Gay Pride, World Wide

A melegházasság ügye kényes téma ebben az országban. Elvégre nem Hollandiában vagyunk, ahol a toleranciának szabályos kultúrája van, még ha ezt egykét politikai gyilkosság az utóbbi időben kicsit meg is csorbította. Magyarországon viszont itt volt a diktatúrák hosszú sora, amelyek mind, egytől-egyig a homoszexualitás üldözésével, és egyéb más kellemes hobbikkal szórakoztatta magát. Az Osztrák-Magyar Monarchia például koncentrációs táborokat működtetett Neusiedl am See, Győr, Arad, és Dabaj településeken, ahova a Monarchia minden pontjáról deportáltak nőket, férfiakat, gyerekeket, öregeket, betegeket, és - persze - a melegeket. Aztán jött az ilyen téren hasonlóan toleráns Horthy korszak, a náci megszállás, ami a "másként gondolkodóknak" különösen nagy élmény lehetett, és persze ott a jó öreg kommunizmus, amely ugyan hivatalosan nem üldözte, de neglektálta a melegeket, és a problémáikat.

Na igen, nem nagyon született pártkönyvecske "Szerelem elvtárs és elvtárs között" címmel.

Aztán jött a nagy Változás, amit csak rendszerváltás néven ismerünk mi bamba szemlélődők, nem úgy a politikai elit. A neolib gondolkodás bevágta magát a médiába, amely a melegek elfogadtatásáért többet tett, mint bármelyik állami hivatal. Ne felejtsük a kötelező kisebbségek mellett a kötelező meleget a Való Világból. És azért a jó öreg Terry Blacket se hagyjuk ki a témából.

Mostanra társadalmunk vezető rétege eljutott addig a pontig, hogy feldobja témának a melegek házasságát. És tegyük hozzá, miért ne? Bár el tudom képzelni, hogy lenne egyház, amelyik bevállalná az összeadásukat, de miért ne köthessenek a "homokosok", szigorúan állami szinten, házasságot? Elvégre így az illető élete párja lehet kedvezményezettje egy biztosításnak, vagy örökölhet is halott kedvese után, és egyéb nyalánkságok, amit egy együtt élő homoszexuális pár egyébként nem tehetne meg? Ez mégis milyen szinten kéne, hogy csípje a "történelmi egyházak" szemét?

Megvan a "Now I pronounce you Chuck and Larry", igaz?

És erre, mint egy gonosz vámpír a sarokból, kifigyel a KDNP, hogy NE!

Miért ne? Azért, mert NE!

Ez nem válasz. Szóval miért ne?

Mert írva vagyon azért! (Brian élete? Na?)

Könyörgöm, valaki juttassa már ezeket az embereket egy történelemkönyvhöz, és mutassák meg nekik azt a pontot, ahol már leszoktunk a teokráciáról. Elvileg már nem vallási alapú kormányzás van, alkalmasint ezt közölje valaki a KDNP-vel is. Ha nekik ez a kereszténység, akkor nem tudom, hogy hogyan egyeztetik össze magukat a demokrata jelzővel.

És amire a leginkább kíváncsi vagyok; lesz-e ebből még egy-két melegfelvonulás?

Mert nem csak azoknak a szemellenzős gyökereknek a gyülekezetét érdemes figyelemmel kísérni, akik a melegeket a puszta létük miatt üldöznék, hanem időszerű elemezgetni a melegek hozzáállását a témához.

Nevezetesen, ha úgy érzik - általában jogosan - hogy ők el vannak nyomva, akkor a melegek felvonulást rendeznek. Nem is akármilyet, csilivili kosztümmel, és transzvesztitákkal, jobb esetben, nyílt utcán szőrös arcú szopatással, és bőrnaciból kilógó fasszal rosszabb esetben. Aki ez utóbbin megdöbbent, az nézze meg egykét amerikai melegfelvonulás képeit. Persze, szigorúan emésztés után.

És ez az a pont, ahol nem értem a melegeket. Nagyon jól tudják, hogy az ellenük szított gyűlölet tárgya az a bizonyos különbözőség, amelyet a szexualitásuk képvisel. És miután ezt magukban le is tisztázták, szépen megjelennek egy hatalmas felvonulással, ami másról sem szól, csak hogy mennyire különböznek ők a heteróktól. Az utca embere meg láthat félmeztelen melegeket akkor is, ha csak éppen arra jár. Már gay bar-ba se kell ehhez menni.

Nagyon nagy kérés lenne az, hogy az ilyen típusú megmozdulások mondjuk a Kék Osztriga kávézó Börnaci tagozatán történjenek, ne a nyílt utcán? Ugyanez persze igaz a Public Invasionre is. Engem kifejezetten idegesítene, ha éppen egy vizsgára igyekezve a Kárász utcában egy plázacicát cuccolnának a padon, pedig az még megfelel a gusztusomnak. De amikor fél- vagy teljesen pucér férfiak ugrálnak szembe velem egymásba kapaszkodva, na az garantáltan leépítene fél napra.

És most itt még véletlenül sem azt mondom, hogy a melegek ne vonuljanak utcára, vagy rendezzenek fesztivált, dehogy. Egyszerűen mindennek meg van a megfelelő módja.

Mit szólnának az emberek egy olyan melegfesztiválhoz, ahol kivonulnak a népek valami parkba grillezni, és kimehetnének a jogi szervezetek előadást tartani? Ha az érdeklődő arra megy, akkor nem fordul el kapásból, mert nem bőrcuccos "homokosokat" lát, hanem normálisan viselkedő, piknikező embereket, és néhány sátrat, meg pódiumot. Aztán amikor bemegy érdeklődni, és kiderül a turpisság, talán már nem is érez automatikus menekülés kényszert. Mindez talán csak azon múlik, hogy nem egy nőnek öltözött férfit pillant meg, amely a gusztusának, és a világnézetének idegen, hanem egy overallos embert, aki munkából ugrott át a fesztiválra, és mellesleg meleg. Aki meg mindenképpen női ruhákba akar bújni, és bőrnaciban feszíteni egy fesztiválon, tegye. Csak akkor ne lepődjön meg annyira, hogy jön az ellentüntetés, és repül a tojás. Mert ilyen is van.

Az igaz ugyan, hogy a többségi társadalomnak kellene elfogadnia és tolerálnia a kisebbséget, de azért nem árt végiggondolni, hogy mennyivel könnyebben menne mindez, ha az éppen az adott kisebbség is partner lenne ebben. Akkor az olyan gyökereknek, mint a KDNP, szava sem lehetne a politikában.

Gazdasági helyzet

A gazdasággal kapcsolatos alapvető problémákról mindannyian hallottunk. Terveztem írni egy bejegyzést ezzel kapcsolatban, de olyan jó cikkek jelentek meg az Indexen, amelyek tulajdonképpen ezt már kimerítően megtették. Tanulágos olvasmány, úgyhogy linkelek.

1. Svédeknek képzeljük magunkat

2. Aranyból szőtték a magyar szociális hálót

3. Boldog-boldogtalan feji a magyar államot

4. 180 fokos fordulat, és reform ezerrel

Nincs reform

Forrás: Index

Köszönjük Miniszterelnök Úr! Megpróbálta, rosszul csinálta, nem sikerült. Elkúrtuk, nem kicsit, nagyon.

A reformok kritikája sosem volt légből kapott. Bár az ellenzék folyamatos tiltakozása - tulajdonképpen mindennel szemben - sem vezet túl sok jóra, a reformokat volt miért támadni. Most meg kiderül, még kamu is az egész.

Mert Veres János bizony hazudott, amikor azt mondta, hogy a kiadáscsökkentés csökkentette az államháztartási hiányt. Valójában annyi bőrt húznak már le a legrosszabb helyekről, amennyit már ők is szégyellnek mutogatni. Köszönjük, hogy ezt két év után tudjuk meg, a sajtó útján. 2009-es enyhülés? Lószart, még a stabilizációs folyamat se ért véget, a gazdaság egyre jobban nyűglődik, 2009-re már egy új megoldással, egy új hozzáállással kéne próbálkozni.

De ez már el lett baszva. Nagyjából most értünk az érdemi munka részéhez, innentől az osztogatás jön. Meg a szavazatok kétségbeesett hajkurászása.

A reformokat meg már baszhatjuk.

A nemzeti "kurvaanyád"

"És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkor;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!"

Kölcsey Ferenc: Huszt.

Először is szeretném azt mondani, hogy a politikai erőknek, és személyeknek, akikről ez a bejegyzés szól, a mélyen tisztelt kurva anyját!

Nem vagyunk mi rossz nemzet, ostobák sem vagyunk, mint ahogy azt egyesek szeretik hangoztatni. Főleg - természetesen - külföldről, ahol havi 2500 euróval a zsebben sok magyar valahogy istenkirálynak érzi magát az otthonihoz képest. Nem vagyunk erőszakosabbak a szerbnél vagy az osztráknál, de az ausztrálnál sem. Nem mi vagyunk a németek utáni dísznácik a Becsület Napja miatt sem. Nincs a génjeinkbe semmilyen nagy nemzeti előny, semmilyen nagy nemzetni hátrány kódolva. Az eugenetika egy lószar.

Még csak túl csórók sem vagyunk, mert a mobiltelefon az ugye ott figyel, és én sem írógépen gépelem ezt a kis fogalmazványt.

Minden előnyünk és hátrányunk, amink van, az kizárólag történelmi és mentális betegség. Nagyon fontos a kérdés; "Miért?"

Még fontosabb az erre adott válasz.

Azért, mert a múltunkról elkeserítően keveset tudunk. Vagyis ez így nem igaz. Inkább tudunk valamennyit, csak az rosszul. És itt kínálnám meg egy hatalmas seggberúgással a magyar általános- és középiskolai oktatást. A diákoknak leadják az anyagot - szigorúan újraírt, újrakiadott könyvekből, bár ez a tendencia, szerencsére, változni látszik - a maga pőre valójában, aztán számon kérik, hogy mikor lett vége az első világháborúnak, hány évig volt hatalmon Horthy, és hogy micsoda a kollektivizálás.

Évszámok és definíciók. Ennyi marad meg a kölyök fejében. Mert óra után megy, mert kijött a Diablo 9.5 és azzal kell játszani, vagy barátnőkkel kell plázában cuki dolgokat venni, vagy focizni, neadjúristen bebaszni a haverokkal, és mindez olyan fontos agyi tevékenység, hogy mellé a tanulás nem fér be. Nem foglalkoztatja, mert nézi a hulladék TV2 vagy RTL Klub degeneráló műsorait, és ez a habkönnyű nyugati "kultúrcsomag" elég neki identitásnak. Talán ha a tanár egy kicsit többet beszélgetne velük a történelemről, és nem leadná, mint a kötelező mantrát, akkor másképp lenne.

Sajnos kevés embernek fér bele az identitásába, hogy magyar. Valakinek nincs benne, mert a plázapicsa ugye Amerikába - még véletlenül sem az Egyesült Államokba, hanem a nagy betűs Amerikába - vágyakozik, mert az a filmekben milyen cool már, a lenyalt sérós kölyök, akinek meg az az életcélja, hogy sok pénzt keressen - mert apuci is - és legyen egy jó kocsija, az szintén a Nagy Nyugati Életminta magyar remakeje akar lenni.
Aztán ott van, akiknek az identitásába annyi magyar fér, hogy az már feszegeti a kereteit. Akiknek mindentvissza, mert ha visszaállnak az 1920 előtti határok, akkor a magyar lesz a király, meg vissza kell állítani a királyságot, sőt Hunniát! Ez még talán károsabb, mint az előbbi, mert amikor a sok, nem túl tehetséges ember - sajnos tehetséges is, de az egy másik lap - kimegy heti 800 dollárért ládát pakolni, azzal nem sokat veszít az ország. Viszont a Hunniás Nagymagyarok - és még más ezer fajta "nagymagyar" - itt maradnak, és nemzetet váltnak meg. Mi meg hülyét kapunk a baromságaiktól.

Mert nekik az az igaz, amit Trianon előtt volt. Fogalmuk nincs arról, hogy a Nagymagyarország alatt milyen szegénység sújtotta még a polgárságot is, hogy az osztrák és magyar vezetők milyen igazságtalan és centralista birodalmat irányítottak. Sőt, van amelyik a feudális Magyarországra izgul, mert hogy akkor milyen erősek voltunk már. Kár, hogy az istenadta nép szopta a faszt tövig, de legalább keresztbe szívattuk a Balkánt és még az Oszmán Birodalom is a velünk vívott háborújában kapta az első, kurvanagy pofont. Biztos ettől az ingyenmunkát végző jobbágy haláli jól érezte magát. Sőt, Szent István korában volt a legjobb, mert addigra már rettegett tőlünk Európa, és megvertük a németeket. Valójában persze inkább utáltak minket, mert nem volt jó nekünk Ázsia, ide kellett jönni.

Az meg még plusz adalék, hogy valaki még most is emiatt irtana ki minket tövestül, de ez is csak azt bizonyítja, hogy a Nagymagyarnak van szerb, szlovák, és román változata is.

A mélymagyar baromságokat még talán letüdőznénk, de erre jönnek azok, akik szerint 1945-ben minden felszabadult, és '56-ban meg a nyilas csürhe fellázadt, és az egész ország visszatért a rettegés állapotába, egészen addig, amíg a hős szovjet katonák meg nem mentettek minket ismét, és helyreállt a béke. Aztán a Kádár-rendszernek valamiért vége lett, és most itt ez a (fújj) kapitalizmus, és most nekünk milyen kurvára rossz, és hol vagy Kádár elvtárs? Ezeknek már lassan szégyen, hogy magyarok, mert ejj, de ki lettek itt szolgálva a nácik, meg a magyarok bűnei a szovjet nép ellen. Ejj.

Ezek a legrosszabb esetek, de ott van még pár kisebb fajsúlyú hülyeség, mint például az eltúlzott magántőke, a liberalizmus komplett félremagyarázása, elbabrált reformok, orbáni paneltáltosság, KDNP-s szemellenzés, és még sorolhatnám. Sajnos ezekre szavazni is lehet.

Ez a mentális része a dolognak; a sok hülye bebeszéli nekünk a marhaságait, addig, amíg a szólamokra még több hülye csatlakozik. És akkor már lehet kukát borogatni, antifasiszta ceremóniákat rendezni, sőt, párttalálkozót is tartani, süteménnyel és üccsivel. Mindegyik fent felsorolt kis kompániának megvannak a követői. És amíg nem tudjuk az embert már az iskolában elmozdítani a dogmatikus, egysíkú gondolkodástól, addig ez így is lesz. Gondolkodni nem kedv kérdése, ha szavazni is akarsz, akkor legyen kötelező. Ilyen mentalitással a büdös életbe nem megyünk előrébb.

Aztán ott vannak a történelmi problémáink. Bizony minden hadsereg rajtunk vonult át, minket basztak meg a nagyobb birodalmak, mert olyan helyen voltunk, ráadásul rossz oldalra álltunk a háborúkban.

És akkor mi a fasz van? Tenni már tudunk akármit is ezekkel kapcsolatban?

Ja, tudom. Munkáspártot hatalomra, vagy vesszen Trianon. Azért én még keresnék alternatívát.

Nagyon, égetően szükséges, hogy az ember össze tudjon magában szedni pont annyi magyarságtudatot, hogy ne legyen egy kulturális melléktermék, vagy egy ostoba, történelmi ideákból táplálkozó birka. Mert a Nagymagyarok mellveregetése sem magyarságtudat, hanem egy kimondatlan vágy valami meghatározatlan rendszer, a nagy Jólét felé. Plusz még szeretnének megverni jó sok cigányt és zsidót.

Egy egészsége magyarságtudatnak olyannak kéne lennie, hogy tudom, hogy magyar vagyok, tudom, hogy itt élek a többi magyarral, akiknek nem nehezítenem kell az életét. Tudom, hogy nem kell zsigerből utálnom senkit, azért, hogy jó legyen az életem. Tudom, hogy a holokauszt nem az én rohadt hibám - igen, kedves Mazsihisz - és beszélgethetek róla anélkül, hogy az első ellenvéleménynél valaki lenácizzon. Ugyanez igaz a két háborúra is. A történelemnek már ne legyen politikai töltése. Azt is tudom, hogy a megélhetéshez nem kell (nem kéne) külföldre rohanni, itt is lehet (meg kéne tudom) élni. És az is a része, hogy tudom, hogy a trianoni határok visszaszerzésével, vagy a Munkáspárttal kurvára nem járok jól. Mert ezeket már bedarálta a történelem. A kommunizmus tovább élesztgetése csak tönkretenne minket. A Nagymagyarországot meg ugyanúgy a polgárháború rágta volna szét, mint a soknemzetiségű Jugoszláviát.

Nem a halott Nagymagyarországon, vagy a halott kommunizmusban van a jövőnk, hanem jelenleg itt 93.000 négyzetkilométeren kell rendeznünk magunkat. Nézegethetjük a régi térképeket, hallgathajuk mp3-on a szovjet himnuszt a Vörös Hadsereg énekkarának előadásában, de a mi jövőnk egy gonosz, kizsákmányoló kis kapitalizmus, amelyik még így is sokkal igazságosabb, mint bármelyik feudális óriásállam, egy vörös téboly, vagy egy bevándorlókkal teli multikulti képtelenség.
Már csak azért is jobb, mert ehhez nem kötelező hülyének, vagy antiszemitának - vagy mindkettőnek - lenni. Itt a hülyeség opcionális. Lehet büntetlenül árpádsávosnak és komcsinak is lenni. Aki meg tényleg ennyire utál itt lenni, az kezdjen tenni ellene, tüntetni - nem felgyújtani semmit - vagy, mivel a határok nyitva vannak, lehet külföldön is boldogulni. Már el szabad hagyni az országot, és nem leszel tőle hazaáruló sem. Mária és a Kisjézus se fognak csúnyán nézni.

Mindezek mellett, még jogosan akarhatjuk, hogy a büdös nagy Erdély közepén lévő székelyeknek ugyan, figyeljen már be egy kis autonómia, és a 90%-ban magyar városok öt kilométerre a magyar határtól ugyan ne tartozzanak már Szlovákiához. Azt is elvárhajtuk, hogy a magyar állam ne csak politikai okokból foglalkozzon a határon túli magyarokkal, hanem kötelességtudatból. Akarhatjuk, és nem is leszünk tőle árpádsávosok, mert ez így, ahogy van, igazságtalan. Éppúgy, ahogy igazságtalan volt a magyar állam 1914-ben. Azoknak, akik meg faji okokból magyarokat vernek, meg pláne a kurva anyját, rohadjanak meg egy nagyon kellemetlen börtönben. Az lenne az igazságos.

Igazságot kell akarnunk, jogegyenlőséget, működő gazdaságot, és hogy ne nézhessenek minket hülyének akármilyen agitátorok. A történelem zsákutcáival már nem megyünk semmire.

A fasiszta rém

Forrás: Index, Bombagyár

Gyurcsány is ott lesz az antifasiszta tüntetésen.

Schröder is elmegy demonstrálni.

Fenyegetőznek a zsidók.

Így meg ez ebben az országban. Ha szar a helyzet, akkor eljátsszuk az ujjal mutogatósat. Megint egy gyönyörű játékot láthatunk a szélsőjobb kontra Gyurcsány Ferenc összecsapásban. Ahogy szépen lassan araszolgat ez az ország egy gyanús kinézetű szakadék pereme felé, úgy szaporodnak az égető közéleti kérdések megtárgyalása helyett jelentkező baromkodások.

Kidobtak egy nőt a jegyirodából, állítólag azért, mert magyar, illetve, a jegyiroda álláspontja szerint, mert minősíthetetlenül viselkedett. Csak itt, halkan megjegyzem, hogy amikor pénztárosként dolgoztam, akkor még a legbunkóbb, legtahóbb vevőt is ki kellett szolgálnom, akárhogy is pattog. Ha el akarja vinni a cuccot, fizet, ha nem akarja, akkor nem fizet. De arról szó sem lehetett, hogy akár vissza is szóljak neki.

Én nem tudom, hogy milyen annak a jegyirodának az üzletpolitikája, de biztosan kurva sokat kereshetnek, hogy egy ilyen megmozdulást megengednek maguknak.

És erre jött egy tipikus Bombagyár reakció: ezek zsidók. És nem szolgálnak ki magyarokat. Kicsit mulatságos elképzelnem, hogy hogyan tartja fenn magát egy olyan jegyiroda, ahol az aktuális ország lakosságának a 95%-át nem szolgálják ki. De ugorjuk át ezt a kis logikai csapdát, és koncentráljunk arra, hogy mégis mi folyik itt.

Kimennek a jegyiroda elé a "fasiszták", jegyet venni. A jegyiroda nem ad (hülyék ezek? el tudják képzelni, hogy ha mindegyik tüntető vesz egy jegyet, akkor mekkora bevételt kaszálnak be egy nap?) abból a jogos félelemből, hogy esetleg elszabadulnak az indulatok. Megjelennek azok bohócok is, akik magukat antifasisztáknak kiáltják ki, és nagyon szeretnék, ha egyszer megverhetnének egy pár tüntetőt. Legalábbis a partizáninfós fajtájának ez az álma. Tökéletes újkori magyar életkép. Már csak egy nagy üveg kóla, és némi popcorn hiányzik.

És ekkor lecsap a pannonpuma idomárja, pont a rá jellemző szerepkörben. Érdekes módon, Feri antifasizmusa pont akkor csapkodta az eget, amikor a zavargások és a beszéd miatt krízist élt át a kormány. Nagyon jó kis fogás volt a részéről, bizisten volt néhány hülye, aki már lezárt marhavagonokat vizionált ahelyett, hogy azt feszegetné, hogy hogyan is marad valaki alkotmánysértéssel kormányon, és hogy mégis mi a büdös faszt kíván tenni El Presidente. És mégis hogyan verhette szét a demokratikus rendőrségünk az Astoria előtt a Fidesz megemlékezést? Csak ugye nem kellett volna a Viktorékat lenácizni a külföldi lapokban.

És most itt egy másik krízis, a koalíció krízise. Az MSZP támogatottsága vészesen közelíti a 20% értéket, a Fideszé vészesen nő, és ráadásul ott a kissebségi kormány árnyképe is. Ilyenkor jön elő újra az antifasizmus kártya. Ez egy egyértelmű kiáltás Feritől, hogy neeee, ne ránki figyeljetek, ott a fasiszta, az a rossz. A széjsőjobb meg visszamutat, és csak annyit mond: "Zsidó!"

Köszönjük uraim, eljutottunk a '20-as '30-as évek politizálásához, amikor egymásra mutogatva a másik politikai beállítottságát, vagy (elnézést a kifejezésért) faját használjuk érvként minden akciónkhoz. Képesek vagyunk egy fogyasztói nézeteltérésből nemzeti, sőt, faji kérdést csinálni, és aztán az egész felhajtást arra felhasználni, hogy eltereljük a figyelmet a magyarországi állapotokról.

Komolyan, miért vagyunk képesek elhinni, hogy az ország bajait a zsidók vagy a fasiszták okozzák?

Ha igazán kíváncsiak vagyunk arra, hogy ki a felelős mindezért, akkor tudnék javasolni egy össznépi tükörbenézést.

Nagyon köszönöm mindenkinek, aki részt vesz ebben a tömeges faszakodásban. Egyedül Schrödert tudom megérteni, ő német, neki az ilyenekben kötelező véleményt nyilvánítani.

Gyurcsánytalanítás

Forrás: Index.

A koalító azóta a bizonyos beszéd óta válságban. Bizony, egyre nő a feszültség és a kormányzásképtelenség. A kispárt, és a mégkisebbpárt egymásnak esik, és mi meg naivan reméljük, hogy reform lesz belőle. Mintegy újrajátsszák Medgyessy megbuktatását, csak most a tét nagyobb. Az alá, ami most folyik, simán be lehetne játszani egy Benny Hill kabaré alaptémáját.

A bal oldal a saját tökét harapdálja. A "tök" meg dacolva a fizika törvényeivel, visszaharap. A nagy ugrik a kicsit miatt. Szánalmas.

Azonban találtam a cikkben egyetlen mondatot, amin kicsit megdöbbentem, ugyanakkor kellemesen csalódtam.

"Egyelőre kitartanak Gyurcsány mellett, de a kormányfő már jelezte, ha a személye a megegyezés akadálya, akkor kész félreállni."

Igen, ha ez megtörténne, akkor talán megszabadulnánk attól a kereszttől, amit Őszöd óta hordozunk. Talán egyszerre le tudják nyugtatni a jobboldalt, és elindítani a reformokat, amelyről van egy állítólag sokkal elfogadhatóbb, új tervezete az MSZP-nek. Személy szerint kíváncsi vagyok rá, hogy mit tartalmazhat.

Akármi is fog történni, ha Gyurcsány Ferenc belátja, hogy jelenléte már akadálya a fejlődésnek, és félreáll, akkor minden tiszteletem az övé.

Olvasgattam

Sikerült a neten egy remek cikket találnom. Mindenki épülésére ajánlom.

A liberális Mucsa.

Nem látok semmit, nem hallok semmit, de mondok valamit

1989-ben bekopogott hozzánk a már jó régóta esedékes rendszerváltás. A közemberek örültek, a kommunisták kevésbé, Nagy Imre meg újra lett temetve. Azóta a nép, az istenadta, ül a babérjain, és várja, hogy a elkezdődjön termelődni a kolbászkerítés.

Mert ha kapitalizmus van, akkor az magától termelődik.

A mai Új Többség, azaz Orbán Viktor, és akla, tipikusan a felemás magyar rendszerváltás végterméke. Az emberek nem tudnak ugyanis semmit arról, hogy nyugdíjpénztár, és TB járulék. Neeem, mennek a feketemunkára, aztán csodálkoznak, hogy nincs nyugdíj, mert 15 évig volt szerencséjük illegálisan dolgozni. Aztán bemennek a kórházba, és még jobban csodálkoznak, hogy rosszul felszerelt, elavult gépekkel dolgoznak.

Jön a kormány, hogy hát igen, mivel ennyire szar a helyzet, jó lenne önrészt vállalni.

A Viktor meg visít, hogy nem, az egészségügyért ne kelljen fizetni. De pénz termelődjön rá valahonnan. Tök mindegy, hogy honnan, úgy is ellenezni fogjuk! És ha már nincs elég pénz a fenntartásra, kórházat akkor se zárjunk be! Semmiképp. És ami eddig ingyen volt, azt továbbra kapjuk ingyé'! Mert megérdemeljük!

A nép meg gyűlik az akolba, az "ingyenes" varázsszóra.

Ne, igazad van Viktorom, tényleg ne. Inkább támogassunk mindent fedezetlen pénzzel, aztán csodálkozzunk, hogy miért van 8% felett az infláció.

Aztán meg pótoljuk a kieső összeget lottóból. Ennyi észt egy rakáson! (Tallin! - ejh ez de rossz szóvicc volt - a szerk.)

A szarkazmust félretéve: mindannyian tudjuk, hogy ahogy a kormány hozzányúlt az egészségügyi reformhoz, az úgy rossz, ahogy van. A lehető legrosszabb helyen zártak be kórházakat (Lipótmező) és valami olyan ostoba elosztási rendszert dolgoztak ki, hogy a beteg a mentőautóban hal meg, mert annyit utaztatják körbe.
De az is a tény, hogy ingyenes egészségüggyel nem megyünk semmire. Ezt a kórházrendszert nem lehet ilyen kevés pénzből fenntartani. Vinnyoghatunk akármennyit, minél tovább megy ez így, annál nagyobb lesz a kár.

Két megoldás kínálkozik:
1. Növelni a TB-t. Mindenki fizessen többet az egészségügyért, még az is, aki csak kétévente megy orvoshoz.
2. A másik megoldás lenne az önrész. Igen, a vizitdíj, és a napidíj.

És itt jön a képbe Viktor, akinek egyik megoldás se tetszik. Semmit, sehogy. Nem tudja, hogy oldja meg a problémát, és nem is érdekli. Sajnos, a Magyar Köztársaság jelenleg legjobban támogatott pártjának egyetlen cél lebeg a szeme előtt; megnyerni a választásokat, méghozzá a legsötétebb, legkeményebb demagógiával. Mindent megígérni egyszerre, akkor is, ha egymásnak ellentmondanak ezek az ígéretek. Egyszerre növeljük az állami bevételeket és még osztogatunk is a jónépnek. Hogy is ne, valami táltosmágiával?

Hacsak nem csinál az MSZP csodát, illetve Viktornak végleg le nem dobja az agya az ékszíjat, akkor a Fidesz fogja megnyerni a választásokat. Ebben a pártban most jelenleg olyan potenciál rejtőzik, hogy bizony, akárhogy is hörög ellene a kormány, bőven rendbe tudná hozni a jelenlegi problémákat.

Hogy miért is? Azért, mert a Fideszen belül a pártvezér szava szent. Ha a Viktor kigondol valamit, akkor a párt mozdul, és csinálja. Olyan szintű megosztottság, mint ami az MSZP-t jellemzi, és ami a reformok legnagyobb kerékkötője, nincs. Sőt, a Fidesz még az MDF-et és a KDNP-t is képes a háta mögé tolni, ellentétben az SZDSZ-szel folyton vitázó kormánypárttal.

Szóval a Fidesz a legalkalmasabb arra jelenleg, hogy kivigye az országot a gödörből, és ráadásul szinte biztos, hogy őket választják meg 2010-ben. Akkor hol itt a gond?

A gond ott van, hogy a Fidesz meglengette a Harmadik Köztársaság rövid történelmének legnagyobb baromságát, az "alkotmányos népítéletet". Bizony, a nép ítél, a nép kormányoz, a nép dönt.

És a nép mindig úgy dönt, hogy nagy lófaszt akar ő változásokat, és a nagy lófaszt akar ő fizetni. Akármiért is. Inkább fizesse a kormány az új kocsimat bameg!

Ha Viktor kerül a hatalomra, több lehetőség van:
1. Nem csinál semmit. Az ország adóssága meg csak pörög és pörög, és olyan szinten legatyásodunk, hogy Románia hozzánk képest üdülőtelep lesz.
2. Elindít néhány reformot, de nem mer hozzányúlni a legsürgősebb problémákhoz. Itt ugyanaz lesz, mint az előző résznél, csak a folyamat hosszabb.
3. Elkezdi a refomokat, és éppúgy meg fogja bolygatni az életünket azokon a pontokon, mint ahol most az MSZP teszi. Ugyanolyan, vagy más módszerekkel. Bizony, ekkor kínálkozik a legjobb esélyünk arra, hogy kijussunk ebből az éjsötét gödörből.

Csakhogy hoppá! Jön a nép, és alkotmányosan népítél. Oda lép a Kossuth-térre, és azt mondja, hogy "de hát Viktor, ugyanezt velünk két éve leszavaztattad!". Akkor pedig kirobban a balhé, és a Fidesz Új Többsége úgy oszlik szét, mint egy csapat tüntető a könnygáztól.

Lehet, hogy nem is csak metaforikusan, hanem a szó legszorosabb értelmében.

Egy szó mint száz, a Fideszre ruházott felelősség és lehetőség óriási, de túl mélyen belementek már ebbe a népítélet játékba, hogy egyszerre mentsék az országot, és a saját reputációjukat. Valamelyiknek mennie kell a kettőből, és reméljük, nagyon reméljük, hogy Orbán Viktor észhez tér, és az Ország lesz az első, és csak utána jön a Párt.

Keselyűk a tetem felett...

Nagyon furcsa időket élünk.

2006 szeptember 17. előtt a magyar állampolgárok közéleti hozzáállása a béka segge alatt volt. Aztán jött az "igazságbeszéd", és bumm, hirtelen csoda történt. Az emberek elkezdtek bamba szájtátás helyett véleményt formálni. Hogy milyen véleményt?

Vesszen a kormány, a Gyurcsányék talicskával hordják ki a pénzt, és minden, de minden az államosító komcsik miatt van. Borzalmas árulást követnek el azzal, hogy elvárják tőlünk, hogy fizessünk a dolgokért, amket igénybe veszünk! És itt az Új Messiás, a Táltos, a Viktor, ki aklába gyűjtve minket vezet a népjólét fényes kapujába.

És mi megyünk. Bégetve, mint a birkák.

Hogy is állunk most, mit fog hozni a jövő?

Az SZDSZ, mint párt, be fog fuccsolni. Nem csak az a baj, hogy már nem tudnak megbízható apparátust felvonultatni, amelynek tagjai képesek azt az egyszerű cselekvést végrehajtani, hogy csak akkor szavaznak, ha történetesen ott vannak, és joguk is van hozzá, hanem az is, hogy az egész párt bűzlik a korrupciótól, ráadásul még a liberalizmus fogalmát is elég elcseszetten értékelik.

Itt álljon belinkelve egy nagyon jó kis Tóta W. cikk a párt helyzetére, azt hiszem ő ezt nálam sokkal jobban összefoglalta: Libera nos!.

A fenti pártszerű képződmény mellett jelenjen meg annak ellentétpárja; a szélsőjobb, és persze azzal kézen fogva, a Jobbik. Ez utóbbi arról lett nevezetes, hogy eme gyönyörű köztársaság politikai palettájának egykori csúnya kis foltjánál, a MIÉP-nél is sikerült mélyebbre süllyednie. Az erőszakos megmozdulások támogatásán, és egy gyanús szervezet létrehozásán kívül még elég sárosak felbújtásban, és faji uszításban. Mindamellett, hogy bizony igazuk van abban a tényben, hogy a cigánybűnözés egy létező, és súlyos probléma, amelyet manapság, főleg félreértelmezett liberalizmusból, rosszul kezelnek.
A szélsőjobb jelenleg nem rendelkezik számottevő politikai hatalommal, viszont a jelenléte látványos és brutális, gyakran félelemkeltő, annyira, hogy egyes elemek a fasizmus erősödését érzik, és bármilyen meglepő, de a szélsőbalhoz fordulnak, mint a fasizmus antitéziséhez. Jövőbeni megerősödése nem kizárt, sőt, a 2010-es választásokhoz közel elég valószínű.

A szélsőbal, bár még a szélsőjobbnál is gyérebben támogatott, de létezik. A Munkáspárt továbbra is működő párt, bár lassan a tagjaival végez a természetes halál. Viszont van egy új hulláma az ifjú kommunistáknak és leninistáknak. A legolvasottabb gyűjtőhelyük a Partizáninfó, mely ott van a linkek között, és amely bemutatta, hogy lehet a Kurucinfó szinvonalánál mélyebbre is süllyedni. Az ő jövőbeni felemelkedésük lehetetlen, kizárólag más politikai pártokkal kötött szövetségen élősködve maradhatnak életben, ugyanis a kommunizmus, a mai magyar légkörben, önállóan és magára hagyva, bizony elvérzik.

És most nézzük, hogy állunk a kormánnyal. Az MSZP súlyos, de nem vitális vereséget szenvedett a népszavazással. Elsütött egy szép önkritikát, és most csikordul a fog, mert még nincs épkézláb terv a kiesett pénzösszegek visszapótlására. Mivel a gazdasági reformok hatását nem érezni (hacsak a folyamatosan emelkedő árak, és a forint gyengülése annak nem számít) ezért nem hiszem, hogy esély van arra, hogy ez a kormány kivezessen minket a gazdasági válságból 2010-re, vagy csak elég pénzt teremtsen a reformok véghezviteléhez. Így, pluszban a Zuschlag bortánytól meggyengítve nagyon valószínű, hogy az MSZP vissza fog esni egy 10-20 százalékos támogatottságú kis párttá, amelynek a helyét nem tudni, hogy ki vagy mi veszi át.

A következő, leglényegesebb szereplővel, azaz a Fidesszel meg egy külön bejegyzésben fogok foglalkozni napokon belül.

Új link

Belinkeltem egy új blogot, amely szerintem egész jó. Ha tetszik, olvassátok.

Pinkville

"Azt mondanám, hogy a társaságunkban lévők a vietnámiakat nem tartották embernek"

Celina Dunlop


Calley és Meadlo lőtték az embereket. A gödörbe lőttek. Láttam Meadlo-t a gödörbe lőni.

K: Rendben, most mondja el nekem, mi volt olyan emlékezetes Meadloban, hogy megjegyezte őt?
V: Miközben lőtt, sírt.
K: Nem magára célzott, és ön látta a könnyeket a szemében?
V: Igen.

Robert Maples közlegény jelentése

"Mi ott kint jól éreztük magunkat. Kicsit olyan volt, mint a céllövöldében."
"Rálőtt [a kisbabára] egy .45-össel. Elvétette. Nevettünk. Közelebb ment 3-4 lábbal, és újra elvétette. Nevettünk. Aztán odament közvetlen közelre, és lelőtte."

Az egyik katona pinkville-i visszaemlékezései

"Nem láttam élő embert, amikor elhagytuk a falut."

Robert Maples közlegény jelentése

1968. március 16.

Az amerikai hadsereg 23. "Americal" gyalogsági hadosztály 20. ezred 1. zászlóaljának C (Charlie) százada leszállt a dél-vietnámi My Lai falu (amerikai kódnéven Pinkville) közelében. A századot korábban több támadás érte az észak-vietnámi csapatoktól, mivel akkor indult a háború menetét megfordító Tet offenzíva. A C század március közepén 28 embert vesztett el, ebből 5 meghalt.

A támadás előtt Ernst Medina kapitány informálta a századot arról, hogy az összes falusi reggel 7-kor elment a piacra, szóval akik a faluban maradtak, azok mind vietcongok, vagy vietcong szimpatizánsok. Bár ezt a bíróság előtt később tagadta, állítólag biztatta a katonákat az agresszív fellépésre, és a szimpatizánsok meggyilkolására, továbbá a kunyhók leégetésére, és a kutak megmérgezésére.

William Calley őrmester vezetésével az első szakasz behatolt a faluba, és elkezdtek tüzelni a feltételezett Vietcong állásokra.

Már nem voltak ilyen állások. A faluban csak civilek tartózkodtak. Az összes VC elhagyta a területet, még a támadás előtti napon. A katonák először csoportokba gyűjtötték a civileket, aztán a BBC News jelentése szerint a következők történtek:

"A katonák őrjöngeni kezdtek, lemészárolva fegyvertelen öregeket, nőket, gyerekeket, kisbabákat. Nem mutattak irgalmat a családoknak, akik a bunkerekben és a kunyhókban biztonságot keresve bújtak össze. Azokat, akik előjöttek feltett kézzel, megölték (...) A falu többi részén egyéb atrocitások történtek. Nőket csoportosan erőszakoltak meg, vietnamiakat, akik meghajolva köszöntötték az amerikaiakat, megvertek és megkínoztak, puskatussal ütötték, és bajonettel szurkálták őket. Néhány áldozatot megcsonkítottak, a "Company C" feliratot vágták a mellkasukba. Késő délelőttre a felsőbb hatóságok elrendelték a tűzszünetet. My Laiban tömeggyilkosság folyt. Halottak borították be az egész falut."

Emberek tucatjait terelték az öntözőcsatornákba, és lőtték agyon. Kb. 70-80 falusit az 1. szakasz a falu közepére terelt. Őket személyesen Calley és néhány katona gyilkolta meg. Calley szintén agyonlőtt két nagyobb csoport civilt egy puskával, amit egy katonától vett el, aki megtagadta a mészárlásban való részvételt.

A 2. szakasz tagjai legalább 70 férfit, nőt, és gyereket öltek meg, ahogy átkutatták My Lai északi részét és Bihn Tay-t, egy kis kunyhócsoportot 400 méterre My Laitól.

Mivel a század nem ütközött ellenállásba, újabb egységek érkeztek a térségbe, és több mint 90 embert megöltek. Az amerikai csapatok nyolc embert vesztettek (1 halott, 7 sebesült) a hadművelet során aknák, és csapdák miatt. A következő két napban két ezred katonái részt vettek a falu elpusztításában, és a civilekkel való kegyetlenkedésben. A legtöbb katona nem vett részt a bűnökben, de nem is tett ellenük, és nem is tett panaszt a feljebbvalóknál.

Hugh Thompson Jr., egy 24 éves helikopterpilóta a felderítőcsapatból, látta a halott és haldokló civilek tömegeit, elkezdett a falu felé repülni. Ő, és a helikopter személyzete szemtanúi voltak, ahogy egy fegyvertelen nőt Medina kapitány rugdos, majd közvetlen közelről agyonlő (Medina később azt állította, hogy gránátot látott a nőnél).

Egy halott és sebesült emberekkel teli árok mellett landoltak. Thompson találkozott egy őrmesterrel, és megkérdezte, hogy segítene-e kiszállítani a még élő embereket az árokból, mire az őrmester azt válaszolta, hogy segítene őket megszabadítani a kínjaiktól. Thompson megijedt és összezavarodott, először egy viccnek gondolta. Ahogy a helikopter felszállt, az egyik pilóta felkiáltott: "Úristen, ez belelőtt a gödörbe!".

Thompson ezután látott egy csapat civilt (nőket, gyerekeket, és öregeket) egy bunkernél, ahogy amerikai gyalogosok közelednek feléjük. Thompson leszállt, és azt mondta az embereinek, hogy ha a C század katonái megpróbálják lelőni a civileket, akiket ő kihoz a bunkerból, öljék meg a katonákat. Thompson később vallomásában elmondta, hogy beszélt Calley-val, és arra kérte, hogy segítsen neki kivinni a civileket abból a bunkerből. Thompson szerint "...azt mondta [Calley], hogy az egyetlen mód, amivel ki lehet őket juttatni, a kézigránát". Thompson azt vallotta, hogy ezután közölte Calley-vel, hogy "csak tartsa az embereit ahol vannak, amíg ő kiviszi a gyerekeket". Több mint egy tucat embert talált a bunkerban, akikre végig vigyázott, amíg azokat két csoportban elszállították.

A mészárlásban 350-550 ember halt meg. Szinte az összes kiskorú volt, nő, vagy már katonai szolgálatra alkalmatlan korban volt. Az amerikai kormány megpróbálta eltussolni az ügyet. Ron Ridenhour, egy amerikai mélységi felderítő nyomozni kezdett azonban, és az általa talált megdöbbentő bizonyítékokat levelek formájában elküldte az USA-ba, ahol végül demokrata politikusok karolták fel az ügyet. Mindössze Calley-t ítélték el azonban. Először életfogytiglant kapott, aztán 20 évet, végül hat évet, amiből 3 és fél éves házi őrizet lett.

Az eljárás folyamán figyelmen kívül hagyták a nürnbergi perek folyamán alkalmazott doktrínákat. Nem csak hogy azt a védekezést fogadták el, hogy az egységek parancsra cselekedtek, de azt is, hogy nem voltak jelen a tisztek, és nem tudtak a dologról.

Ezeket a kifogásokat a nürnbergi perek folyamán egyszer sem fogadták el.

Az Index remek cikke így zárja a visszaemlékezést:

"Az amerikai katonák március 16-án, 11 órakor megebédeltek a hullák hegyei között. Néhányuk, mert zavarta őket a még élők nyögdécselése, körbejárta a gödröket és bevégezte a gyilkosságokat. Hamarosan helikopterek érkeztek és elszállították a Charlie századot. Este a vietkong visszatért a faluba, és a túlélők segítségével eltemették az áldozatokat. A síroknál vietkong parancsnokok mondtak beszédeket. Azok a falusiak, akik addig nem voltak kommunisták, aznap kommunistává lettek.

Az Americal hadosztály a háború végéig Vietnamban szolgált, egyik ezrede volt az utolsó alakulat, amit kivontak az országból 1973-ban."

Látkép csata után

Lezárult egy újabb ütközet az eszelősök versus rendőrség, és a Fősámán versus Überreformer csatában. A megemlékezések megtörténtek, a Magyar Gárda Szekszárdon a hivatalos megemlékezésen állt sorfalat. Viktor szerint Gyurcsány egy habsburg helytartó (csakhogy a rendkívül intelligensek tudjanak '48-as példára asszociálni) Gyurcsány meg rádöbbent, hogy a köznép torkán legyűréssel nem nagyon lehet reformálni. Mi, a tudatlan barmok nézzük a tévét, a két lángész meg itt feltalálja a spanyol viaszt.

A nemzeti ünnepek lassan már olyanok mintha elengednénk egy szarral teli zsákot. Szemléltetem. Az egyszerű hétköznapokon a zsák csak telik és telik meg szarral. Néha kicsurran egy kicsit a zsák oldalán, hogy nekünk, a birkáknak legyen min rágódni, de egészen a nemzeti ünnepekig a zsák csak dagad és dagad. Aztán szépen, az ünnep napján a zsák leesik, és a sok szar jön az arcunkba.

Vagy a Fősámán kántálja nekünk, vagy az Überreformer néz minket hülyének, a végeredményben annyira mindegy.

Lejárató propaganda

Ezt nézd meg: Unatco 2007

Ez a blog a Partizáninfó olvasóinak egyikéé. Gondolom, aki tud angolul, annak feltűnik, hogy ez bizony egyike az új, nagyon náciellenes oldalakkal. Ezzel még nincs is olyan nagy gond, csakhogy a közvetkező a címe:

"UNATCO - Hungary"

És onnantól kezdve az egész oldal nem más, mint jelképhalmozás, és fotó nácikról. Komolyan, ennyi neonáci szimbólumot egy helyen nem láttam. Kifolyik tőle a szemem. Ez a blogíró úriember/hölgy valamiért szeretné az esetlegesen odalátogató külföldiben azt a képet kirajzolni, hogy Magyarországon a nácik vannak uralmon, és mindenhol hemzseg az elnyomás. Magyarul kurvára nem a valós állapotokat közvetíti, valószínűleg készakarva.

A következőt próbáltam kommentelni:
"Na, ha egy külföldi, az országról alkotott minden elképzelés nélkül, megnézi ezt az oldalt, akkor biztos azt fogja hinni, hogy Magyarország az új Harmadik (sorry, Negyedik) Birodalom.

Ennél nagyobb lejárató propagandát el nem bírok képzelni, köszönöm az ország nevében.:)

Well, if a foreigner, without any picture of the country, reads this site will probably think that Hungary is the new Third (sorry, Fourth) Reich.

I can't imagine worse discrediting propaganda I thank you in the name of the country.:)

Dear Non-Hungarian Reader!

Despite that there are Hungarist and Neo-Nazi movements in Hungary, they are poorly supported and they are without any dignified political power. Unfortunately, the left wing likes to blame them for all the problems in this country, and some extremist on the left started to create websites which are whining about the "growing fascism" and "fascislation" in Hungary which is, as I tried to point out, is a false claim.

So feel free to travel here if you please, no one is going to kill you for being a foreigner.:D"

Erre mit ír ki? "A blogon csak a tagok kommentelhetnek"

Ennyit a szólásszabadságról. Csakhogy nehogy megcáfolja valaki kedves UNATCO-t.

A Vezér Szava

'A provinciális kormányzatok rendkívül sok gondot okozhatnak a többnemzetiségű államoknak, mondta Orbán Viktor Szlovákiában, Losoncon. (Ha csak ennyi lenne a hír, egyébként, akkor még azt mondanám, hogy most jót mondott a Viktor, csakhát nem bírja ki, tovább kell beszélnie, és hülyeséget - a szerk.) Szerinte Magyarországon puccs van, és "van még teendő az előző rendszerből itt maradt romok, kártékony, rossz politikai reflexek és mentalítások eltakarításában". Szlovákiában is. Az MSZP szerint Orbán összekacsintott a szélsőjobbal.

Magyarországon éppen puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre a parlament és saját népe ellen, mondta Orbán Viktor a szlovákiai Losoncon csütörtökön egy konferencián.

A Fidesz elnöke azt mondta, "Történik valami Magyarországon, ami mindannyiunk számára figyelmeztető lecke. Anélkül, hogy külpolitikai kalandokba bocsátkoznék, szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy Magyarországon éppen puccs van. A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen".'

Az Index-cikk amiből idéztem: Orbán Vikor: Magyarországon puccs van.

Orbán Viktor már régóta agyamra megy azokkal a totális baromságokkal, amiket nyilvánosan megenged magának. A baloldal nagy gondolkodóival ellentétben engem egyáltalán nem zavar, hogy a politizálásba beleveszi a határon túliakat, az viszont igen, hogy szabályosan dezinformálja őket.

Főleg ilyen éjsötét marhaságokkal.

Orbán Viktor jelenléte lassan már cink a mérsékeltebben gondolkodó jobboldalnak, igazán nem tudom, hogy mire ez a Viktor körüli vallásos őrjöngés, mely nem engedi eltűnni ezt az egyértelműen egyre kevésbé kompatibilis közszereplőt.

Szocialista fart

Forrás: Szélsőközép

A Magyar Szocialista Párt elvileg egy demokratikus szervezet. Legalábbis névleg, papíron, meg Gyurcsány Ferenc szerint. A valóságban azonban erre láthattunk számos ellenpéldát. Engem először az ihletett meg, amikor Gyurcsány azzal zsarolta a pártját 2006-ban (vagy már 2007-ben?), hogy ha nem választják meg pártelnöknek legalább 70%-os arányban, akkor lemond a miniszterelnöki posztról, és csináljanak amit akarnak. Ez nagyon fair húzás a igazságbeszédek és a szabad, biztonságos Magyarország bajnokától, köszönjük.

Most viszont egy újabb kemény pofont kap szabadságérzetünk az MSZP részéről. Karsai József, az egyetlen MSZP képviselő, aki az egészségbiztosítási reform ellen szavazott, most a párt etikai bizottsága elé lett állítva. Az eljárás végén akár ki is léptethetik a frakcióból, de az biztos, hogy nem ússza meg pénzbírsággal. Hasonlóan jártak Jánosi György és Kiss Ferenc képviselők is, akik 2006-ban arra szavaztak a nyugdíjtörvények zárószavazásánál, hogy egy ellenzéki módosító indítványt is fogadjanak el. Ők megúszták egy sima pénzbírsággal.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy miközben a nagy totalitárius és autokrata Viktorral riogatnak, a Szocialista Párt szabályosan üldözi a párton belüli véleménykülönbséget.

És ezek után megkérdezném, hogy a mégis milyen etika az olyan, amely csak a vele megegyező álláspontot engedi felszólalni?

Új Magyarország versus Orbán Viktor beszéde

Nem tudom hányan olvasták eddig a kormány propaganda kiadványát, az "Új Magyarország"-ot. Én személy szerint megtettem. Ha most egy határon túli magyar lennék, aki frissen érkezik úgy, hogy nem tud semmit a jelenlegi helyzetről, akkor azt mondanám, hogy igen, ez egy nagyon dinamikus, nagyon jó program, amely csupa örvendetes változást fog hozni.

Viszont szerencsére már egy ideje az országban vagyok, ezért az elemzésem is ennek fog megfelelni.

Először is el kell hogy mondja, hogy valóban ígéretesnek tűnnek a leírtak, csak sajnos ott van az a tény, hogy a valóságban tudjuk, hogy a reformok sehogy se állnak, az államapparátus csigalassúsággal dolgozik, a változtatásokat meg nehezen érvényesítik. A fogyasztói árak pedig tovább nőnek, vagyis a felső vezetés tutyimutyiságát a köznép szívja meg.

Érdekes rész továbbá, hogy amikor az állami bevételekről és kiadásokról esik szó, akkor itt azt láthatjuk, hogy a "társadalombiztosítási járulékok, és a foglalkoztatáshoz kapcsolt adók" összege 30 192 egy állampolgárra, azaz durván 30 ezer milliárd forint. Én őszintén szólva szeretném tudni, hogy a TB ebből mennyi? Miért nem írják azt külön? A kiadásoknál látjuk, hogy "egészségügy" 10 113 forint. Vagyis 10 ezer milliárd forint megy az egészségügyre, miközben az adózók valószínülek jóval több TB járulékot fizetnek.

A másik az az "Egyetemek várható tandíjbevétele", amihez 2009-re már 7,5 milliárd forintot remélnek. Egen? Ennyit mind? Nahát, ez fantasztikus! Ezt sokan egy nélkülözhetetlen és elengedhetetlen reformnak tartják, miközben nem csak hogy káros hatása van a társadalmi mobilitásra, hanem a 11,2 ezer milliárdos költségvetésnek csupán egy mikroszkópikus részét képezi. Nekem ez egy újabb bizonyíték arra, hogy egy mennyire teljesen felesleges reformot kapunk.

Erre az MSZP-s kis szösszenetre olvasom most Orbán Viktor évértékelő beszédét. Őszintén reméltem, hogy értékelhető dolgokat fogok hallani, ám csalódnom kellett. Igaz, messze értelmesebb volt, mint amire számítottam, és azokkal amiket mond, tulajdonképpen nem is tudok vitába szállni. Mivel valóban igaza van abban a kérdésben, hogy a TB-t befizetjük, és a vizitdíjjal tulajdonképpen kétszer fizetünk ugyanazért. Viszont Viktorunk egyvalamit kihagy, amikor a vizitdíj és a napidíj ellen ágál: hogy az ország el van adósodva, és a működését már a sima adóból nem tudja fennt tartani.

Igen, ez a jelenlegi kormány hibája, de ha a dél-szamojéd piréziaiak hibája lenne, akkor se tudunk már mit tenni vele. A hitelezőinknek nem mondhatjuk, hogy "nem fizetünk, mert ezt a hitelt az MSZP vette fel". Márpedig a fizetnivaló nem kevés, csak a kamata több száz milliárd forint. Szóval köszönjük Viktor, nagyon megértem, hogy ennyire kellenek a szavazatok, de egyszer, a nem túl távoli jövőben el kéne kezdeni nagyobb léptékekben, "felelősen" gondolkodni, mert bizony úgy néz ki, hogy te leszel Magyarország következő miniszerelnöke, és jó lenne, ha a következő évtized jobban nézne ki, mint ez.